Bodrog Vadásztársaság
Senki se gondolja, hogy üres az ártér!
Bodrog Vadásztársaság
Sátoraljaújhely,
Új út 7.
3980.
05-659910-1-4-1
A szürkével jelölt rész a változott rész, az áthúzott a törölt rész!
Házi Szabályzat
Célja: Az egyesületi tevékenység, a vadászatra és vadgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok , a Vadászati Törvény és az Alapszabály rendelkezéseinek végrehajtása.
I. Fejezet
Vadászat és vadgazdálkodás
I.1. A Bodrog Vadásztársaság területe:
A vadásztársaság haszonbérelt vadászterülete Sátoraljaújhely, Sárospatak, Vajdácska, Alsó- és Felsőberecki, Karos és Bodroghalom települések határában helyezkedik el.
A vadásztársaság haszonbérelt területének nagysága: 5923,54 ha
I.2. Határai:
Sátoraljaújhelyből a vasúti pálya a Rettel-patakig, a patak a 37. számú főútig, a főúton a végardói leágazásig, onnan a bekötőút Végardóig, Végardótól a töltés a Bodrog folyóig. A folyó a Holt-Bodrogig, a Holt-Bodrog a kistöltésig, onnan a kistöltés a nagytöltésig, a nagy töltés a gátőrházig, a háztól az út Vajdácskáig, onnan a Nyerges-tanya felé vezető út a Rakottyás tábláig, onnan a csapás út a csatornáig. A csatorna Bodroghalomig. Bodroghalomtól az angyalsori út a Vécsei csatornáig. A csatorna a Tumik-féle gátőrházig. Onnan a mezei út Karos széléig, végig a falu mellett a Lombszög érig, az ér a falu felőli ágán az országhatárig. Az országhatár Sátoraljaújhelyig.
I.3. Vadászható vadfajok
A vadászterület vegyesvadas jellegű, vadászható nagy-, és apróvad a meghatározott időszakban, a vadászati törvény, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, illetve a Fegyelmi Szabályzat betartásával a vadászati évben és idényben, az éves vadgazdálkodási terv betartásával.
- Vadászati év: az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónapjának utolsó napjáig tart.
- Vadászati idény: az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
- Vadászati tilalmi idő: Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.
I.3.1. A nagyvad vadászata:
a, Gímszarvas: bika, tehén, ünő, borjú
Egyéni vadászaton vadászható a golyóérett, ill. selejt gímszarvas -bika, gímszarvas -tehén, -ünő, -borjú a vadászati üzemtervben meghatározott darabszámig és korösszetételben. Tilos a gímszarvastehén vadászata szeptember 1. és október 31.-e közötti időszakban. A jogszabályi és a Házi Szabályzat feltételeinek betartása mellett csak a vadásztársaság tagja lőhet gímszarvas bikát, - az adott évben többet is - a vadászati üzemtervben feltüntetett darabszám figyelembevételével.
b, Vaddisznó: kan, koca, süldő, malac
Egyénileg vadászható a vadászati idényben a jogszabályi korlátozások és előírások figyelembevételével. Kímélendő a vemhes ill. a malacait vezető koca. Az IB. egyéb korlátozásokat is hozhat a vaddisznóvadászattal kapcsolatban. Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
Társas nagyvad vadászatot a tagok előzetes értesítése után az IB. szervez a törvényi feltételek betartása mellett.
c, Őz: bak, suta, gida
Egyénileg, kísérettel ( hivatásos vadász, vadászmester, elnök) vadászható a vadászati idényben a vadászati üzemtervben meghatározott darabszámig. A társaságban négy évente van lehetősége a vt. tagjának őzbak bérmentes elejtésére 300 gr felső súlyhatárig. A tagnak járó őzbak kilövési lehetőségről a közgyűlés szavaz, a nyilvántartást a vadászmester vezeti. Az őz tarvad vadászatának elsőbbsége a tagságot illeti. Az IB. a fizető őzbakvadászatra tekintettel korlátozásokat állapíthat meg, bakvadászatnál az elsőbbség a fizető vadászvendéget illeti.
I.3.2. Az apróvad vadászata:
d, Mezei nyúl:
Társas vadászaton vadászható a vadászati idényében. Vadászidényben egy darab mezei nyúl kompetencia adható a vadásztársaság tagjainak. Mezei nyúlból hajtónak, vendégvadásznak kompetencia nem jár.
e, Fácánkakas:
Társas vadászaton vadászható a vadászati ütemtervben szereplő időpontokban. Fácánkakasból alkalmanként egy darab jár tag vadásznak és vendégnek egyaránt. Kompetenciaként jól dolgozó kutyára adható még egy darab fácánkakas. Kompetencia fácánkakasból hajtónak - főszabály szerint - nem adható.
f, Vadkacsa és vadliba vadászható fajai:
Egyéni és társas vadászaton vadászható a vadászati idényében. Elejthető darabszám a vadászati törvény szerint alakul. Vetési lúdból és nagylilikből naponta fajonként és személyenként összesen legfeljebb négy darab ejthető el. Természetes tőkés-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként és fajonként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető. Vendégjegy nélkül vadászható.
g, Balkáni gerle, örvös galamb:
Egyéni és társas vadászaton vendégjegy nélkül vadászható a vadászati idényében.
h, Erdei szalonka:( vadászati idény nélkül szerepel a vadászható vadfajok felsorolásában)
Az illetékes miniszter rendeletében megállapított módon, időben és darabszámban.
i, Szürke fogoly:
Csak fogolycsibe kibocsátása után vadászható társas vadászaton a közgyűlés által jóváhagyott időpontban a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
I.3.3. Egyéb vadászható vadfajok:
• Róka, házi görény, nyestkutya, mosómedve, borz, aranysakál: Elejthető egyéni és társas vadászaton a vadászati idényükben. Egyéni vadászati módjaik a cserkelés, les, hívás. Vendégjegy nélkül vadászhatóak a fent említett vadfajok Bodroghalom, Alsóberecki, Felsőberecki, Karos, Vajdácska (ide nem értve a töltés és a Bodrog folyó közötti területet, valamint a Somjód, Koholya, Végardói legelő, Long-erdő, Longi rét, Kerek-erdő, Molyva területrészt) településeket övező területen, valamint Sátoraljaújhely – Kútházak, Kajzer, Bibérc, Rózsa tanya, Aranyos, területrészen.
• Pézsmapocok: Egyéni vadászaton ejthető el kizárólag lőfegyverrel. Vendégjegy nélkül vadászható.
• Dolmányos varjú, szarka, szajkó: Egyéni és társas vadászaton vadászható a vadászatukra vonatkozó szabályok és korlátozások figyelembevételével. Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető. Vendégjegy nélkül vadászható.
I.4. Vadászati módok:
I.4.1.Egyéni vadászat:
a cserkelés, a les, a barkácsolás, és a vízi járműből történő vadászat, az egyéni apróvad vadászat. Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező. Nagyvad vadászata során az azonosítójelet a vadásznak magánál kell tartani. Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.
A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban ,,beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.
Bérvadászat során állat-egészségügyi okból trófeás vad nem ejthető el. A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.
I.4.2. Társas vadászat:
nagyvad terelő- és hajtóvadászata, valamint - a solymászat kivételével - az apróvad kereső -, illetve hajtóvadászata. A vadászati ütemtervben szereplő társas vadászatok vezetője a vadászmester vagy a hivatásos vadász, távollétükben az a területet ismerő vadász, akinek a nevét a beírókönyvbe elsőként tüntették fel. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.
A vadászati hatóság engedélye alapján:
a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,
b) ha állategészségügyi, humánegészség-ügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé teszik, a róka fényszóróval történő éjszakai vadászatát. Az éjszakai lesvadászat során csak indokolt esetben hagyhatja el a vadászat kijelölt helyét ( rosszullét, halasztást nem tűrő egyéb esemény, fegyver meghibásodása). A hely elhagyásakor előzetes egyeztetés – amennyiben többen vesznek részt a vadászaton – és keresőlámpa használata kötelező.
I.5. A beírókönyv használata:
A vadásztársaság két beírókönyvvel rendelkezik.
1.sz. : Gázcsere-telep: vadászterülete a Bodrog folyó Sátoraljaújhely irányába eső terület.
2.sz. : Vadászház: területe a Bodrog folyó Alsó- és Felsőberecki, Vajdácska, Karos, Bodroghalom felé eső terület.
► A beírókönyvbe be kell vezetni a vadászat megkezdése előtt:
- valamennyi résztvevő vadász és kísérő nevét;
- a nem vadászó kísérő vadászt;
- a vadászott terület pontos megnevezését;
- a vadászat megkezdésének pontos idejét, ill. befejezésének időpontját;
- a vendégvadász nevét, vendégjegyének (amennyiben vendégjegyköteles ), ill. vadászjegyének számát;
- a vadászat sorszámát.
► A teríték-nyilvántartóba vezetni kell:
- a vadászat pontos idejét és befejezését;
- a vadászatra jogosult nevét (vendégvadászt is ) ;
- a vadászat módját;
- a vadászott vadfajt;
- az elejtés, rálövés, sebzés tényét;
- a csatolt balesetvédelmi eligazítás jegyzőkönyvét;
- a vadászatvezető nevét.
A beírókönyvbe minden fegyverrel történő kimenetelt be kell jegyezni, kivételt képeznek az ütemterv szerinti társas vadászatok. Amennyiben az utánkeresés fegyverrel történik, újra be kell iratkoznia a vadásznak. Ha valaki a beírókönyvbe való bejelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, fegyelmi vétséget követ el. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.
I.6. Vendéghívás:
A vadásztársaság bármely tagja hívhat vendéget. A vadászvendégnek is be kell tartania a Házi Szabályzatot.
• Fácánkakas, mezei nyúl vadászata során a vadászati ütemtervben szereplő időpontokban, az ütemtervben szereplő megjelölt időpontok kivételével fejenként és idényenként három vendég hívható 1500 forintos vendégjegy ellenében. Vadásztársaság vezetősége mérlegelés alapján vendéget hívhat társas fácánvadászatra. Vendégnek és hajtónak mezei nyúlból kompetencia nem adható. Fácánkakasból hajtónak kompetencia nem jár.
• Vendégjegy: A vendégjegy a hivatásos vadásznál, illetve az Intéző Bizottság tagjainál váltható. A vendégjegyen fel kell tüntetni a vendégvadász nevét, a vadászat idejét, helyét, a vadászandó vadfaj megnevezését, a vendégül látó nevét. Társasvadászaton a vendégjegyet bármelyik vezetőségi tag aláírhatja. Rendkívüli esetben az IB. korlátozhatja a vendégjegy számát. A vendégért a vendéghívó vállal felelősséget.
• Vaddisznó, gímszarvas tarvad: Szintén 1500 forintos vendégjegy ellenében vihet ki magával vadászvendéget a vendégül látó tag egyéni vadászatra. Nem hívható vendég szeptember 1. és október 31.-e között a fent említett vadfajok egyéni vadászatára. Kivételt képez ezen korlátozás alól a vad által károsított erdő-, ill. mezőgazdasági terület(ek). Vendégvadász gímszarvas bikát nem lőhet. Alkalmanként egy tag egy vendéget hívhat, a vendéghívás egy alkalomra szól.
• Vadkacsa, vadliba vadászható fajai: vendégjegy nélkül, alkalmanként, fejenként két vendégvadász hívható.
• Balkáni gerle, örvös galamb: vendégjegy nélkül, alkalmanként, fejenként két vendégvadász hívható.
• Pézsmapocok, szarka, szajkó, dolmányos varjú: vendégjegy nélkül vadászható.
A külföldi/fizető vendégek vadásztatását az IB. szervezi az éves vadgazdálkodási terv alapján.
I.7. A vadászrész:
A tagot a vadászaton a következő vadászrész illeti meg társasvadászatokon a közgyűlés határozata alapján:
- mezei nyúlból évente egy darab;
- fácánkakas alkalmanként egy darab, jól dolgozó kutyára - a lehetőségekhez képest alkalmanként - további egy darab;
- társas fácánvadászatokon a megmaradt fácánokból kompetencia adható a vadásztársasággal szorosan együttműködő szervezeteknek, szerveknek ( önkormányzatok, rendészeti szervek, földtulajdonosok, ill. azok képviselőinek).
Amennyiben a vadásztársaság vadászbált, vagy más vadásztársadalmi rendezvényt szervez az I.B. döntése alapján a vadásztársaság igényt tarthat a társasvadászaton elejtett apróvadra, illetve a tavaszi őzbakvadászat során a fizető vendégvadász által elejtett nagyvad húsának bizonyos darabszámára.
A vadászrész kiosztására olyan sorrendben kerül sor, amilyen sorrendben a vadászok neve a társasvadászati naplóba bejegyzésre kerül. Ezután a jól dolgozó kutyákra adható lőtt vad.
Nagyvad egyéni vadászata során a lőtt vad megváltható az adott vadászati évre kiadott, a vadásztársaság számára a legkedvezőbb feltételeket biztosító vadátvevő MAVAD árlistája szerinti ár 70 %-áért. A vad elejtése után a vadat le kell mérni a hivatásos vadász jelenlétében, az ár ezen mérésen alapul (fej- és láb nélkül, zsigerelve). A lőtt vadat mindenkinek saját magának kell eljuttatnia a mérlegelés helyére.
A társas vadászaton elejtett trófeás vad trófeáját köteles a vadásztársaság tagja a vadászházban elhelyezni, amely kilépése esetén őt illeti.
Az IB. döntése lapján más vadfajból is adható kompetencia.
I.8. Vadászattal kapcsolatos szabályok és tilalmak:
Ha a törvény (1996. évi LV. törvényA vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról ) másként nem rendelkezik tilos a madárfajok fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása, elpusztítása, a vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, az emlősök kotorékainak és egyéb zárt búvóhelyének füstképzéssel történő zavarása, elgázosítása.
Tilos a vad elejtése vagy elfogása tőrrel, hurokkal és hálóval. Kivételt képez a tenyésztés vagy vadértékesítés céljából történő befogás, amelyre a vt. előzetes szerződést köt vadkereskedelmi szervezetekkel, ill. arra feljogosított szervezetekkel. Apróvad hálóval történő befogásáról az IB. javaslatára a közgyűlés határoz. Csapdával, vagy más tiltott eszközzel jogosulatlanul vadászó személyek ellen hivatalos eljárást kell kezdeményezni. Róka, dolmányos varjú, szarka, szajkó szelektív hatású vegyszerrel való gyérítése tilos. A vezetőség a tagság előzetes értesítésével társas dúvadvadászatot szervezhet. A közös dúvadgyérítésben résztvevők napi 25 db sörétes lőszer térítést kapnak.
I.8.1. A vadászat tárgyi feltételei:
A vadász
a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyét,
b) az egyéni lőjegyzéket,
c) a vadászati törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá
d) a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselőjének, valamint a rendőri szerv felhívására bemutatni. Aki a felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.
A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket a vadász, - az eredeti bejegyzésekkel - az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.
I.8.2.A vadászat rendje:
Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének megfelelően lehet. A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat. A vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját felelősségére csak olyan személy vehet részt, akinek vadászaton való részvételéhez a jogosult előzetesen hozzájárult, és akivel a jogosult a vadászat rendjét előzetesen ismertette. A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban. A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.
Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása. A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni. Tilos vadászni községhatártól számított 300 méteren belül.
Vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét. Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad keresését.
Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. Vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.
Az apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel dúvadakra a golyós vadászlőfegyverrel - ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert - is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.
A társasvadászat rendje:
A vadász társas vadászaton csakis a törvényben meghatározott kalapszalag viselésével, vagy láthatósági mellény viselésével vehet részt. Hajtó csak láthatósági mellényben vehet részt társasvadászaton.
A vadásztársaság évente legalább egy alkalommal balesetvédelmi oktatást tart a vadászatra vonatkozó szabályokról, erről jegyzőkönyvet vesz fel. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak. Aki az éves balesetvédelmi oktatáson nem vesz részt, illetve utólag nem igazolja részvételét, sem egyéni vadászaton, sem társas apróvad vadászaton nem vehet részt.
Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni, illetve a lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt elhagyni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.
A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasles-létra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.
A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani.
Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a őzsuta-tarvad kivételével, csak álló nagyvadra szabad lőni.
A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat.
A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén.
Az egyéni vadászat rendje:
A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.
A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.
A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.
Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű – csónak – használható, amelykifogástalan műszaki állapotú, a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való vadászat alkalmával a járművön – a vezetőjén kívül – egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.
A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani. A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti
a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve
b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
A fent írtak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára.
A külföldi és fizető vendégvadászok sikeres vadásztatása érdekében, ill. a vad kímélete érdekében korlátozhatja az Intéző Bizottság a vadásztársaság bármely területrészén a vadászatot.
-egyes vízivadak vadászatát, alkalmanként a vadásztatás megkezdése előtt 7 nappal a vadászat befejezéséig
- Somjód, Koholya területét a Hosszú- tó sarka kivételével
A Belügyminisztérium, Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium 56/1997. (X.21.) BM-FM együttes rendelete alapján a határterületen a vadászat és a határterületen való közlekedés szabályai:
- az államhatártól számított 5 km-en belül társas vadászatot tartani csak az illetékes rendvédelmi szervhez írásban történő bejelentés után lehet tartani. Az írásbeli bejelentésnek három munkanappal meg kell előznie a vadászatot;
- a határvízen való vadászatot szintén be kell jelenteni az illetékes szervnek ( pl.: Pál-tava, Új-Ronyva).
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a vadászok, kísérőik személyes adatait,
- résztvevők számát,
- a résztvevő gépjármű(vek) forgalmi rendszámát,
- a vadászat kezdő és várható befejezésének időpontját,
- a vadászat pontos helyét.
Az államhatártól számított 1000 méteren belül tartott hajtóvadászatot az államhatár irányában szervezni szigorúan tilos.
Egyéni vadászatot az államhatártól számított 1000 méteren belül annak megkezdése előtt legalább hat órával be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A bejelentés faxon, ill. távbeszélő útján is megtehető. Tartalmára nézve a fentiek az irányadóak.
A vadásznak kötelessége jelenteni a vadászatra jogosultnak – vagy amennyiben általa ismert, a földtulajdonosnak – a mező- ill. erdőgazdálkodásban a vad által okozott kárt.
A vadászat rendjének megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után. (A részletszabályokat a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza).
I.8.3. A vadazonosító jel és használata:
A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel köteles a gímszarvast, a vaddisznót és az őzet – a vad elejtését, követően haladéktalanul – megjelölni. Nagyvad vadászata során az azonosítójelet a vadásznak magánál kell tartani. A vadász az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, - fácán és nyúl elejtése esetén az elejtett vad darabszámát - az egyéni lőjegyzékbe is bevezeti.
Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel. Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni, a vad elszállítását csak azonosítójellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni. A vadazonosító jel behelyezését megelőzően az elejtő köteles az elejtés hónapját és napját a vadazonosító jelen található erre kijelölt rész törésével rögzíteni. Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni. A vad vagy zsigerelt teste csak az azonosítójellel együtt szállítható. A vadásztársaság számára biztosított vadazonosító jeleket a vadászmester/hivatásos vadász kezeli. A vadász köteles a jeleket átvenni, nyilvántartani, az átvételt aláírásával igazolni.
Őzbak, őz tarvad vadászatára vadazonosító jel nem vehető fel, mivel a Házi Szabályzat kimondja, hogy ezen vadfajokra csak hivatásos vadász kíséretében lehet vadászni, ezért a fent említett vadfajokra a krotáliát a hivatásos vadász kezeli. Személyenként egyszerre egy krotália adható.
A vadazonosító jel két részből áll. A korábbi műanyag bilincsből, és az ahhoz hozzátűzött vadkísérő jegyből. A vadkísérő jegyen fel kell tüntetni az elejtés helyét, idejét, az elejtés előtt tapasztalt szokatlan viselkedést, a vad faját, nemét, korát, az elejtő nevét - amelyet aláírásával igazolnia kell -, a vadászatra jogosult kódszámát (6599-10). A vadat az elejtést követően a hivatásos vadásznak be kell mutatni. Egyrészt a mérlegelés miatt, másrészt a vadhús vizsgálata miatt. A rá vonatkozó részt ő tölti ki. Amennyiben saját fogyasztásra kerül a hús, akkor a levágandó részt a hivatásos vadásznak kell átadni. A vadásztársaság a levágható részt minden hónap első feléig megküldi a vadászati hatóságnak.Ha nem saját fogyasztásra történik a hús leadása, akkor a levágandó részt a vadátvevőnek kell átadni, aki számlát állít ki a vadhúsról, amit a gazdasági vezetőnek kell eljuttatni.
Aki a fenti szabályokat megszegi, fegyelmi vétséget követ el.
I.9. A vadászati berendezések
• Magasles, szóró, vadföld, sózó, apró- és nagyvad etetők
• A vadásztársaság területén bármely tag létesíthet magaslest, ill. szórót. Magasles illetve szóró a lejjebb foglaltak figyelembevételével, valamint a hivatásos vadász előzetes értesítése mellett létesíthető. A saját lesek, szórók fenntartása, állagának, környezetének megóvása a vadászt terheli. Tilos magaslest és szórót létesíteni közúttól, ill. községhatártól számított 300 méteren belül. A vadásznak a mezőgazdasági területen a területet a lehető legkímélőbb módon kell a vadászati berendezést megközelítenie. A lőtt vad elszállítása és birtokba vétele során is hasonlóan kell eljárnia.
Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető. A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni. Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét. Magaslesek közötti távolság nem lehet kevesebb 300 méternél, de a két magasles tulajdonosa előzetesen megállapodhat ettől való eltérésben. Bérvadászat megkönnyítése érdekében előzetes egyeztetés alapján a tagság magaslesei igénybe vehetőek az IB. által.
• A vadász sózót létesíthet a vadászterületen. Az egyéni sózó folyamatos feltöltéséről magának kell gondoskodnia.
• A vadásztársaság apró- és nagyvadetetőket létesíthet a vadászterületen. Az etetők feltöltéséről a hivatásos vadász gondoskodik.
• A vadásztársaság társulati leseket is fenntart, melyek ki- ill. áthelyezéséről a vadászmester a hivatásos vadász javaslatára dönt. A társulati magasleseket bármelyik tag igénybe veheti. A társulati magaslesek létesítése, pótlása, felújítása társadalmi munka keretében történik. A társulati magaslesek jegyzéke és sorszáma az 1.sz mellékletben található. Társulati magasles mellé szóró nem létesíthető.
• A vadásztársaság és a vadásztársaság tagja is létesíthet vadföldet a vonatkozó szabályok betartásával.
I.10. Közösségi munka:
A vadásztársaság tagja egy évben két alkalommal köteles részt venni társadalmi munkában. Távolmaradása esetében maga helyett segítőről köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén napi kettőezer forintot köteles fizetni.
Az Intéző Bizottság társas vadászat keretében dúvadgyérítést is elrendelhet.
A közösségi munkában kiemelkedően résztvevő tagokat a közgyűlés a következő jutalmakban részesítheti:
- megnövelt vendéghívási jog,
- megnövelt vadászrész,
- trófeás vad kilövése.
Apróvad hálóval történő befogásáról az IB. Javaslatára a közgyűlés határoz. A nyúlbefogás során a vadásztársaság tagja köteles két fő hajtóról gondoskodni. Amennyiben nem vesz részt a hajtáson, három fő hajtóról köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén napi ötezer forint vagyoni hozzájárulást köteles fizetni.
II. FEJEZET
1. A vadásztársaság tagja
- a Országos Magyar Vadászkamara Borsod- Abaúj- Zemplén megyei területi szervének
- az Agrárkamarának.
2. A vadásztársaság tagjainak jogait és kötelességeit az Alapszabály tartalmazza.
3. A tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg, melynek összege 48.000. forint évente. A tagdíj több részletben is befizethető. Az első felét az adott vadászati év május 1-ig, a második felét okt.1-ig kell befizetni. Amennyiben nem történik meg a befizetés, akkor írásbeli felszólítástól számított 15 napon belül kell teljesíteni a tagdíjfizetési kötelezettséget. A tagdíj felszólítástól számított 15 napon belüli meg nem fizetése a tagsági jogviszony törlésével jár. Az újonnan belépő tag a tagdíj első felét a belépését követő hónap 15. napjáig, a második felét okt.1-ig köteles megfizetni.
4. A vadásztársaságba újonnan belépett tag egyszeri vagyoni hozzájárulást köteles fizetni. Az egyszeri vagyoni hozzájárulás (belépési díj) összege 300.000 - háromszáz-ezer - forint az éves infláció figyelembevételével.. Befizetési kedvezmény adható, amely két részletben történő befizetést jelent. A részleteknek egyenlőnek kell lenniük. Ennek feltétele az írásbeli kérelem benyújtása az IB. felé, amely támogató határozatában engedélyezheti a részletekben történő befizetést. Fizetési határidő maximum 1 év. Nemfizetés esetén az újonnan belépő tag tagsági jogviszonya törléssel szűnik meg.
A vadásztársaságba, aki pártoló tagként lép be 150.000 – azaz százötvenezer – forint egyszeri belépési díjat, valamint a közgyűlés által megállapított éves tagdíjat köteles fizetni. Jogait és kötelezettségeit az Alapszabály tartalmazza. A pártoló tagság személyhez kötött, átadására még egyenes ági hozzátartozók között sincs lehetőség. A pártoló tag a közgyűlés által kijelölt időben vehet társasvadászaton részt. Egyéni apróvadvadászaton tag kíséretében vehet részt.
5. Nem köteles belépési díjat fizetni az a tag, akinek javára - a közgyűlés támogatásával - egyenes ági rokona tagságáról lemondott. A vadásztársaság tagjának írásbeli kérelme alapján a vadásztársaság közgyűlése felveheti azt a személyt tagjai közzé, akinek javára a kérelmet előterjesztő lemond tagságáról egyenes ági rokoni közeli hozzátartozói minőségére hivatkozva. Tagfelvételnél az egyenes ági rokon elsőbbséget élvez a többi jelölttel szemben.
6. A vadásztársaság közgyűlése törli továbbá a rendes tagot, ha nem vált az adott vadászati évre vadászjegyet,
7. továbbá aki a fegyvertartási engedélyét a jogszabályban meghatározott módon nem újítatta meg.
8. Aki a törvény szerint előírt kötelező pszichológiai vizsgálaton, vagy egészségügyi vizsgálaton nem felelt meg. Ebben az esetben a közgyűlés tiszteletbeli taggá nyilváníthatja.
9. Tiszteletbeli tag kedvezményei:
10. A vadásztársaság tisztviselőinek választása
10.1. A tisztújító közgyűlést a közgyűlés által megválasztott korelnök vezeti le.
10.2. A választás során az egyes tisztségre kívánt személyre, illetve személyekre a jelölőbizottság elnöke tesz javaslatot a tagok véleményének megismerése alapján. Javaslatot tehet a vt. bármely tagja. A szavazócédulára azokat a jelölteket kell felírni, akiket a közgyűlés szótöbbséggel jelölésre elfogad. A jelölőlistára való felkerülés eldöntésénél egy tag egy tisztségre több jelölt szereplésével is egyetérthet.
10.3. A titkos szavazás lebonyolítására a választó közgyűlés háromfős szavazatszedő bizottságot választ, amely ismerteti a szavazás lebonyolításának módját. Titkos szavazásnál valamely jelöltre leadott szavazatnak az számít, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a szavazó mely jelölt megválasztásával ért egyet. A titkos szavazásról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni.
11. A közgyűlés menete:
A közgyűlést az elnök nyitja meg.
A közgyűlés dönt a:
- jegyzőkönyvvezető, ill. hitelesítők választásáról;
- a javasolt napirendi pontok megtárgyalásának elfogadásáról;
- a napirendi pontokban elhangzottak elfogadásáról;
- dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
A közgyűlést az elnök rekeszti be egyéb észrevétel hiányában.
12. Az elnök feladata és hatásköre:
- koordinálja az Intéző Bizottság munkáját, gondoskodik arról, hogy munkájuk a közgyűlés döntéseivel összhangban legyen;
- képviseli a vadásztársaságot a hatóságok és más szervezetek előtt;
- a közgyűlés által adott felhatalmazás alapján szerződéseket köt, meghatalmazásokat ad a vadásztársaság nevében;
- gyakorolja a részére biztosított utalványozási és aláírási jogokat;
- gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogkört;
- megszervezi az együttműködést a mező- és erdőgazdasági szervekkel, a földtulajdonosokkal, ill. a földtulajdonosok közös képviselőivel;
- intézkedhet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés és más megválasztott bizottság ill. tisztségviselő hatáskörébe;
- IB. felhatalmazása alapján vendégeket hívhat, a vadászrészből a vt. segítőinek kompetenciát adhat;
- a tagfelvételi kérelmeket a közgyűlés elé terjeszti.
13. A titkár feladata és hatásköre:
- vezeti a társaság ügyvitelét, levelezését és adatszolgáltatását;
- vezeti a tagjegyzéket;
- nyilvántartja a tagfelvételi kérelmeket;
- gondoskodik a vadásztársaság okmányainak megőrzéséről;
- gyakorolja a részére biztosított aláírási jogkört;
- kapcsolatot tart a mező- és erdőgazdálkodási szervekkel, termelőkkel és egyéb társszervekkel, vadászatszervező irodákkal;
- a vt. elnökének távollétében koordinálja és vezeti az Intéző Bizottság munkáját;
- a vt. elnökének távollétében levezeti a közgyűlést, meghatalmazás alapján képviseli a vadásztársaságot a hatóságok előtt;
- kivonatot küld a közgyűlésen elhangzottakról minden tagnak, illetve a hivatásos vadászoknak;
- ellátja az elnök által a hatáskörébe utalt feladatokat.
14. A gazdasági vezető feladata és hatásköre:
- intézi a társaság gazdasági ügyeit, felelős a pénzügyi jogszabályok előírásainak betartásáért;
- ellátja a pénzügyi utalványozással kapcsolatos tevékenységet;
- elkészíti az alkalmazottak munkaszerződéseit és ellátja az alkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos feladatokat;
- nyilvántartja a tagdíj és belépési díjak jegyzékét, elmaradásuk esetén felszólítja a tagokat az elmaradás pótlására határidő tűzésével. Ennek elmaradása esetén tájékoztatja a közgyűlést;
- irányítja a gazdasági-pénzügyi ügyvitelt ellátó részfoglalkoztatású alkalmazottak munkáját;
- elkészíti az Intéző Bizottság éves beszámolójának a vagyonkezelésről szóló részét;
- elláthatja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
15. A vadászmester feladata és hatásköre:
- felelős a vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászat megszervezéséért, a szabályzatoknak a vadászokra, ill. a vadgazdálkodásra vonatkozó részeinek megtartásáért;
- gondoskodik arról, hogy a vadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt;
- megszervezi, levezeti és nyilvántartja az éves balesetvédelmi oktatást;
- vezeti a társasvadászatokat;
- gondoskodik a vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, az e munkában résztvevők irányításáról;
- megszervezi a vadkárelhárító vadászatokat, a vad védelmét, őrzését;
- irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat, szolgálati naplójukat, ellenőrizheti a beírókönyvet, egyéni lőjegyzéket;
- felelős az elejtett, elhullott vad nyilvántartásának vezetéséről;
- gyakorolja a részére biztosított aláírási jogkört;
- Ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat;
- előkészíti, szervezi és irányítja a bérvadászokat;
- gondoskodik a trófeák bemutatásáról, elbírálásáról;
- vezeti a vadásztársaság hosszútávú ütemtervének nyilvántartási részét;
- elkészíti, és évente beszámol a közgyűlésnek az Intéző Bizottság vadgazdálkodási munkájáról.
16. A Fegyelmi-és Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköre
- Feladat-és hatáskörét az Alapszabály, ill. a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.
AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE: (belső használatra)
III. FEJEZET
AZ EGYESÜLET VAGYONA: (belső használatra)