A Vadászat etikai kódexe

 

Bevezetés

 

 A vadászat, mint a legősibb emberi tevékenység egyike, az ember és a természet különleges kapcsolatát jelenti Ezt a kapcsolatot együttesen alakítják és szabályozzák az ösztönök, a hagyományok és a törvények.

 A vadászat szenvedély sport, szakma és gazdasági tevékenység egyidejűleg, melynek céljait, módszereit és kereteit a mindenkori politikai társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg.

 A vadászat komplex tevékenység, amely a vadászható vadállomány fenntartását és hasznosítását egyidejűleg és egymástól elválaszthatatlanul hivatott biztosítani.

 A vadászat ugyanakkor a kultúra egyik speciális megnyilvánulási formája is, melynek a vallási szertartások kialakulásában éppúgy szerepe volt, mint a művészetek létrejöttében. A vadászat ma is ezer szállal kötődik a zenéhez, az irodalomhoz és a képzőművészetekhez, mert egyrészt ihleti ezeket, másrészt folyamatosan a segítségüket kéri, hisz a vadászat végső soron az élet és a halál csodás misztériuma, ami a művészetek segítsége nélkül aligha lenne értelmezhető.

 A vadászat egy sajátos életforma és önként vállalt felelősség, mely a vadász és a vad, a vadász és a természet, valamint a vadászok és a nem vadászok sokszínű és bonyolult kapcsolatrendszerének egészére kiterjed.

 A vadászat modern világunk egyik legellentmondásosabb tevékenysége, hisz számos faj végveszélybe kerülne a vadászok erőfeszítése nélkül, ugyanakkor az is tény, hogy a vadászat maga is a veszélyforrások egyike.

 A vadászat tehát a társadalom számára egyszerre kényszer és engedmény, melyet a jog engedélyez és az etika fogadtat el.

 

A természetért érzett felelősség elve

 

 A természet a vad számára élőhely, az ember számára pedig életfeltétel. A vadászati erkölcs alapja tehát a természetért érzett általános felelősség. A természetszeretet ma aktivitást, cselekvő részvételt feltételez. Éppen ezért:

 Az igaz vadász nem csak szereti és csodálja, de ismeri is a természetet. Folyamatos képzéssel önképzéssel fejleszti természettudományos ismereteit, melyek nélkül nem igazodhat el az erdők, mezők és vizek sokszínű és bonyolult életközösségében.

 Ismeri és betartja a természet- és környezetvédelmi előírásokat, törvényeket és rendeleteket.

 Ismeri , óvja és védi a védelem alatt álló állatokat és növényeket.

 A vadászható fajok általános leírását, magatartását, táplálkozását, szaporodásbiológiáját, betegségeit különösképpen ismeri.

 Egyedeket ejt el, de a fajokat védi.

 Őrzi és védi az erdők, mezők és vizek tisztaságát, lehetőségeihez képest mérten részt vesz a szennyeződések és károk elhárításában.

 Vadgazdálkodási és vadászati létesítményeket csak tájba illő módon, környezetbarát kivitelben létesít.

 A vadászat sajátos eszközeivel - a vadállomány létszámának szabályozása, illetve tervezett szinten való tartása útján - , cselekvő módon részt vesz az erdők és más természeti értékek védelmében.

 

A hozzáértés és a szaktudás elve

 

 A vadászat a vad elejtésére irányuló céltudatos tevékenység. Ebből a szempontból tehát a vadászat szakmának tekinthető, mely hozzáértést, precizitást, megbízhatóságot, valamint tökéletes szerszámkezelést és anyagismeretet feltételez, függetlenül attól, hogy az illető vadász hivatásosként, avagy hobbyból űzi a mesterséget.

 Az igaz vadász a vadászható fajok szakértő ismerője, különös tekintettel a lehetőségi alapelvekre. A vadfajok nemét, életkorát, trófeaminőségét, egészségi állapotát minden vadásznak egyértelműen fel kell ismerni, illetve el kell tudni bírálni.

 Pontosan kell ismerni és maradéktalanul be kell tartani a vadászattal kapcsolatos törvényeket, rendeleteket, vadásztársasági, illetve üzemi szabályokat és előírásokat.

 Tudni kell, hogy melyik vadfaj elejtésére milyen fegyver, illetve lőszer alkalmas. A vad nem élő céltábla — a lőkészséget a lőtereken kell megalapozni és fejleszteni.

 A vadászatok eredményességét nagymértékben javítják a jól képzett, fegyelmezett, szakszerűen alkalmazott vadászkutyák. A kutyatartó vadászok rendelkezzenek megfelelő kynológiai ismeretekkel, különös tekintettel a fajtakiválasztásra, a kiképzésre, a fegyelmezésre és a vadászatokon végzett közös munkára. Kiképzetlen, engedetlen kutyákkal tilos és etikátlan is vadászni.

 

Az állatok méltóságának elve

 

 A természetet benépesítő és színessé tevő -, állat- és vadfajokkal közös hazánk a Föld. Az erdők és mezők lakói nem ellenségeink. A vadászat állati életek kioltásával jár, a vadászetika egyik legfontosabb alapelve mégis az állatok életének tisztelete, méltóságának elismerése.

 Vad elejtésére csak a törvények és rendeletek keretei között, az adott vadászterület vadgazdálkodási terveinek megfelelően, gondos és szakszerű kiválasztás alapján, a helyszín és a körülmények alapos ismeretében, az arra alkalmas törvényes eszközzel kerülhet sor.

 Az erkölcsös vadász nem kockáztat, nem lő túl messzire és bizonytalan helyzetekben, mert az állat sebzését és minden szenvedését kerülni kell.

 Az elejtett vadat illesse tisztelet - fajtától, nemétől, trófeaminőségétől függetlenül.

 Az elejtett vad szakszerű zsigerelése, rendbetétele és kezelése egyrészt értékmentés, másrészt tiszteletadás.

 A sebzett vad szakszerű és állhatatos utánkeresése lelkiismereti kötelesség.

 A megtalált sebzett vadat az arra legalkalmasabb eszközzel és módon haladéktalanul meg kell szabadítani kínjaitól.

 Méltatlan dolog nemes nagyvadnak kábító anyagot, netán mérget tartalmazó takarmányt adni, megcsonkolt csali állatokat alkalmazni, vérző sebeket okozó csapdákkal csapdázni.

 Az etetőhelyeken tilos vadászni!

 Az igazi vadász ugyanakkor részt vesz a vadállomány védelmében, etetésében, természeti katasztrófák estén a veszélyeztetett egyedek mentésében.

 Mesterséges tenyésztéssel hozzájárul a faj fennmaradásához, az adott populációk minőségének javításához, a vadászati lehetőségek bővítéséhez.

 Vadon élő állatot igaz vadász hobbiból vagy státusz-szimbólumként nem fog be és nem tart fogságban, befogott állatokkal nem kereskedik és az azokkal való kereskedést minden törvényes eszközzel megakadályozza.

 Az állatoknak szenvedést tudatosan semmiképpen nem okoz, az állatkínzás minden formáját elítéli és ha teheti, meg is akadályozza.

 

Az esélyadás, az önmérséklet és az önfegyelmezés elve.

 

 A vadászat végső célja a vad elejtése és birtokbavétele, de nem minden eszközzel és minden áron! A vadászat humanizálódása annyit jelent, hogy esélyt adunk a vadnak és lehetőségeink tekintetében korlátozzuk egymást és magunkat.

 Sorozatlövő fegyverekkel tilos és etikátlan vadászni, de az egyébként engedélyezett többlövetű ismétlő fegyverek használatánál is joggal elvárható a töltényszám minimalizálása, azaz az önkorlátozás.

 A gépkocsiból, traktorról, kombájnról, helikopterről történő vadászatot nemcsak a törvény, de a jóérzés is tiltja.

 Infratávcsövet, csalihangokat hallató magnetofon-felvételeket, az üzekedő állatok ösztöneire ható szagkeltő anyagokat, azaz a modern technika képességpótló eszközeit az igaz vadász nem alkalmazza, mert a vad istenadta képességeivel csak a vadász saját képességeit, illetve az emberi kitartást, szívósságot és akaraterőt illik szembeállítani.

 Ülő nyúlra, felgallyazott vagy futó fácánra, vízen úszó vadkacsára, tarlón legelő libára, malacos kocára, borjas tehénre, gidáit vezető sutára lőni vadászhoz méltatlan dolog.

 Társas vadászatokon a fegyelmezettség, a másokhoz való alkalmazkodás képessége, valamint a kapott feladatok gyors, pontos és szakszerű végrehajtása minősíti a részvevőket.

 Nem a teríték nagysága dicséri a vadászt! A mennyiségi eredmények, a rekordok hajhászása alantas ösztönökre utal. A vadászélmény szempontjából az elejtés körülményei, a vad megszerzéséért hozott áldozatok a meghatározóak.

 Társas vadászatokon illetlen dolog a legígéretesebb helyekre törni! A kedvezmények a vendégeket és idős vadászokat illetik.

 A kompetencia-osztáskor is őrizze meg a vadász a méltóságát. A legszebb példányok elragadása, a zajos és kultúrálatlan reklamációk a vadászat egész hangulatát megrontják.

 A vadászirigység éppen azt öli ki a vadászatból, ami a lényege. Örülni kell mások sikereinek!

 

A hagyományápolás elve

 

 A vadászat sok évezredes története folyamán a gyakorlat szokássá, a szokás szertartássá, a szertartás erkölcsé nemesült. A vadászati hagyományok talaján alakult ki és fejlődik, hidat alkotva a végtelen múlt és beláthatatlan jövő között. A hagyományok ránk öröklődnek, alakítanak bennünket, ugyanakkor maguk is örökösen változnak – a mindenkori vadászok körülményei, ideái és gyakorlata által.

 A vadászavatás, a legősibb hagyományok egyike, kollektív öröm és egyéni büszkeség. A vadászavatás tartalma a befogadás, az elismerés. Az avatási szertartás a lovaggá ütés középkori gyakorlatát mintázza. A humoros mozzanatok komoly, életre szóló tanácsokkal ötvöződnek. Durvaságnak nincs helye, az esemény súlyát és fontosságát azonban semmi sem kérdőjelezheti meg.

 A ruha mindig is több volt mint a testet védő burok. A célszerű vadászruha egyrészt a vadászati tevékenység speciális körülményeihez való alkalmazkodást segíti, másrészt azonosítja viselőjét a társadalom más tagjai előtt. A vadász minden lehetséges helyen és alkalommal vállalja nemes hivatását, illetve szenvedélyét és tegye láthatóvá vadász mivoltát.

 A vadásznyelv is örökségünk fontos része. A vadászati szakkifejezések rendszeres és tudatos használata, a különböző fajú, nemű és életkorú állatok szakszerű megnevezése egyrészt előfeltétele a szakmai kommunikációnak, másrészt értékes hozzájárulás nyelvünk gazdagításához. A természetet szerető, az állatokat tisztelő, a vadászélményeket kincsként őrző vadászemberek között megengedhetetlen az ocsmány, trágár beszéd.

 A vadászat méltó befejezése a terítékkészítés. A teríték nem más mint az elejtett állatok szabályos alakzatban való elhelyezése, amely egyrészt a zsákmány számbavételét, másrészt az ünnepélyes hangulat megteremtését szolgálja. A rendezett és vadásziasan díszített terítékkel a vadász sikerét ünnepli és áldozatai emléke előtt tiszteleg. Minden elejtett vadnak, legyen az akár apró-, akár nagyvad, kijár a végtisztesség.

 A vadászkürt - mint az egykori harci kürtök kései utóda - fontos segítője a vadászat szervezésének, a megfelelő hangulat megteremtésének, illetve végső tiszteletadásnak.

 A trófea győzelmi jelvény. A vadásztrófea az elejtett vad valamely testrésze, tolla, szőre, szarva, vagy agancsa, mely tárgyiasult formában őrzi a vadászat összes emlékét és körülményeit megtestesítve és időtlenné téve azokat. A trófeák üzenete azonban koronként változik. A trófea felbecsülhetetlen érték a vadász számára, ugyanakkor jó ízlésű ember házában nem válhat státusz-szimbólummá, a kivagyiság kifejezésének eszközévé.

 A trófea értékét nemcsak a nagysága, illetve pontértéke adja.

 A vadászat gyakorlata, a vadászat mint életforma, emberformáló tényező is. A természettel való sok-sok találkozás mellett a vadászati kultúra, a vadászati témájú irodalmi és művészeti alkotások gyakorolják a legnagyobb hatást a vadászokra. A puskás embert a vadászati kultúra nemesíti vadásszá, és a nem vadászók tömegei számára is a vadászati kultúra teszi a vadászatot elfogadhatóvá.

 A vadászat sokrétű és sokszínű emberi kapcsolatokat is értékként kezeli. Tiszteli az időseket, segíti a fiatalokat, aktív felelősség- és szerepvállalással támogatja a kollektíva közösségi életét szervező, a vadgazdálkodást irányító egyesületi és gazdasági vezetőket.

 Szép és megőrzendő hagyományaink egyike a vendéghívás. A vendég érkezése ünneppé teszi a hétköznapot. Vendéget hívni azonban felelősség is. A vendég fogadását gondosan elő kell készíteni, programját körültekintően kell szervezni. A vendéghívás és fogadás ugyanakkor nem szolgálhat önző egyéni érdekeket.

 Az igényes társasági élet, a hagyományőrzés és a vadászati kultúra fejlesztésének és terjesztésének kiemelkedő eseményei a Hubertus-misék, a vadásznapok, a majálisok és a vadászbálok. Legyenek ezek az események a vadászok és nem vadászok közötti ismerkedés, párbeszéd és megbékélés alkalmai.

 

A biztonság elve

 

 A vadász szerszáma a fegyver. A fegyver egyrészt hatalom más életek felett, másrészt önmagunkat és másokat is veszélyeztető eszköz. Éppen ezért:

 A fegyverviselés és a fegyverhasználat alapkövetelménye a tökéletes hozzáértés és a kiegyensúlyozott, szilárd erkölcsiség.

 A vadász semmilyen körülmények között sem veszélyeztetheti mások biztonságát. A biztonság elve kizárja a legkisebb kockázat vállalásának jogosságát is.

 A vadászat előtt vagy közben törvényileg tiltott, morálisan elítélendő az alkoholfogyasztás.

 A vadász csak akkor veheti kezébe puskáját, ha nincsenek egészségügyi problémái, ha kipihent és idegileg kiegyensúlyozott.

 A vadász fegyverének ápoltnak, tisztának, ellenőrzöttnek és műszakilag tökéletesnek kell lennie.

Ami a vadász számára vadászterület, az másnak földbirtok, erdő vagy éppen kedvelt kirándulóhely. A természet közös tulajdonunk, a vadász nem sajátíthatja ki azt a saját maga számára. Lövést tehát csak megfelelő látási viszonyok mellett, gondosan ellenőrzött terepen, jól látható és egyértelműen felismert vadra szabad leadni. Az elszalasztott lehetőség megismételhető, az elengedett lövedék azonban többé már sohasem fordítható vissza!

 

 

 

 1. Ismerd meg, és óvd a természetet, mely nemcsak életünk kerete, de a sokszínű földi élet, benne az emberi faj fennmaradásának előfeltétele.

 

 

2. Szeresd és tiszteld az élet minden formáját - ismerd el és tedd életed vezérlő csillagává a vadon élő állatok méltóságának elvét.

 

 

 3. A vadász nem válhat gyilkossá. A vadász a vadon élő, vadászható állatok “kertésze”, akinek a kezében a puska nem gyilkos fegyver, hanem szerszám, amellyel megakadályozza a túlszaporodást, eltávolítja az adott állományba nem illő egyedeket és amellyel birtokba veszi az “érett gyümölcsöket”.

 

 

 

4. A vadászat nemcsak szenvedély, sport és gazdasági ágazat, hanem szakma, sőt tudomány is, az igaz vadász élete éppen ezért folyamatos ismeretgyűjtés és tanulás.

 

 

 

5. Adj esélyt a vadnak! A vad nem ellenséged, a vadászat nem háború. A legmodernebb technikai eszközök alkalmazása bérgyilkossá zülleszt.

 

 

6. Tanúsíts önmérsékletet! A vadászat élménygazdagsága és szépsége nem az elejtett vadak mennyiségétől függ.

 

 

 7. A biztonság mindennél előbbre való. Az önfegyelemnek korlátoznia kell a szenvedélyt. Nincs jogod másokat veszélyeztetni!

 

 

 8. A vad halála ünnep és gyász. Add meg az elejtett vadnak járó tiszteletet, ismerd meg és ápold a vadászat nemes kulturális hagyományait.

 

 

 9. Magánemberként is éld az igaz vadászok életét: légy mértéktartó és fegyelmezett. Ne adj okot arra, hogy a vadászellenes érzelmek felerősödjenek.

 

 10. Minden állat és természetbarátot, a természet és környezetvédelem minden hivatásos és önkéntes munkatársát tekintsd szövetségesednek. Tiszteld — és ha lehet, segítsd is — a vadászterületeden gazdálkodók munkáját.

 

 

Fegyelmi Szabályzat

 

I. Fejezet

 

A Fegyelmi Szabályzat hatálya

 

1.§.

 

A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a sátoraljaújhelyi Bodrog Vadásztársaság tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy valamely tisztséget viselnek-e a vadásztársaságnál.

 

A vadászok feladatait, jogait és kötelességeit különösen meghatározzák:

 

-         1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról;

-         1989. évi II. törvény az egyesülési jogról;

-         2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről;

-         79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól;

-         1996. évi LIII. törvény a természet védelméről;

-         a vadásztársaság Alapszabálya, Házi Szabályzata;

-         a vadásztársaság testületi és vezető szerveinek a jogszabályokkal összhangban álló döntései (határozatai);

-         a OMVK, vadászati felügyelőség szabályzatai és iránymutatásai.

 

Az 1. bekezdésben említett jogszabályok, szabályzatok, határozatok be nem tartása miatt induló fegyelmi eljárásra ezen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

A fegyelmi eljárás célja

 

2.§.

 

A fegyelmi eljárás, illetve a fegyelmi felelősségre vonás célja:

-   a fegyelmi vétséget elkövető vadász bizonyított cselekményével arányban álló büntetés meghozatala, az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől;

-   más vadászoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása;

-   a balesetek megelőzése, a vadgazdálkodási, vadászati, fegyvertartási és fegyverhasználati szabályok megtartására való nevelés.

 

II. Fejezet

 

Fegyelmi vétségek és büntetések

 

Fegyelmi vétségek

 

3.§.

 

1.Fegyelmi vétséget követ el az a vadász, aki:

a, a vadászatra, vadgazdálkodásra valamint a lőszer és fegyver használatára illetve tárolására vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

b, a vadásztársaság Alapszabályának, Házi Szabályzatának (különösen: I.5; I.8.) vagy a vadásztársaság közgyűlésének, Intéző Bizottságának a határozatait nem tartja meg;

c,  választással elnyert tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja;

d,  a vadásztársaság tagjait, vezetőségét alaptalanul megvádolja;

e, a figyelmet, az akaraterőt hátrányosan befolyásoló gyógyszerek, továbbá szeszesital hatása alatt vadászlőfegyvert visel, vagy használ;

f,  a vadásztársaság gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el;

g,  a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, annak képviselőjét, illetve alkalmazottait, a vadászati felügyelet alkalmazottait jogszerű vizsgálatuk során szándékos magatartásával megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, meghamisítja vagy megsemmisíti, illetve szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz;

h, a vadászat rendjét megsérti.

 

2. A vadászat rendjének megsértésének minősül:

a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel történő vadászat;

b) az öntöltő (félautomata) sörétes vadászlőfegyver, amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer van;

c) a vaddisznó vadászata esetén – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a sörétes vadászlőfegyver;
f) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;

e) az elektronikus optikai eszköz alkalmazása;

f) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz alkalmazása;
g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag, valamint megcsonkított élő csali állat.
h) )  a légi járműből, mozgásban lévő motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt   kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből;

i) a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből;

j) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről;

k) a fényszóró engedély nélküli használata;

l) a gímszarvasra, az őzre,  hajtóvadászat keretében történő vadászat;

j) a falkavadászat;

m) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat;

n) vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott,

o) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat.
p) tiltott csapdázási módszerrel történő vadászat;

q) a vadászterületre történő beiratkozási rend megsértése;

r) a vadazonosítójel szabályainak megsértése;

Fegyelmi vétséget követ el a vadász továbbá, ha:

s) a sebzett vad felkutatása érdekében nem tanúsítja a tőle elvárható magatartást;

t) a biztonságos vadászat lefolytatása érdekében kiadott vadászat vezetői utasítás megszegi;

u) a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság engedélye nélküli - vadászat;

v) az áramütést előidéző elektromos eszközt alkalmaz;

x) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközt alkalmaz;

z) mérgezett vagy altató csalétket alkalmaz.

 

 

 

3.A fegyelmi vétséget elkövető vadászt fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.

 

Fegyelmi büntetések

 

4.§.

 

1. A fegyelmi büntetések a következők:

   a, írásbeli megrovás;

b, saját vadászterületen trófeás vad lövésétől való eltiltás legfeljebb öt évre;

c, meghatározott vad lövésétől való eltiltás legfeljebb két évre;

d, a vadászati jogának felfüggesztése hat hónaptól legfeljebb két évig terjedő időtartamra;

e, a vadászati tisztségétől eltiltás a választási időszak végéig, de legalább két évre;

f, kizárás.

 

2. A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult - az elkövetett fegyelmi vétség súlyától és jellegétől függően, a jogerős fegyelmi büntetés ismeretében – kezdeményezheti, hogy az érintett részére korábban kiadott NIMRÓD vadászati érdemérmet vonják vissza.

 

3. Az 1. bek. a-e pontjában felsorolt fegyelmi büntetések közül egyszerre több is kiszabható. 

 

4. Az 1. bek. b-e pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetés idejének kezdetét és végét az eljáró Fegyelmi Bizottság a határozat rendelkező részében köteles megjelölni.

 

5. A vadászati jog jogerős felfüggesztése alatta a vadász nem vadászhat, vadászati tisztségre nem választható, vendéget vadászat céljából nem hívhat, és vadászrészt nem kaphat. Kötelezettségei a vadásztársaságával szemben változatlanul fennállnak (tagdíjfizetési kötelezettség, közösségi munkában való részvétel, illetve annak pénzbe való megváltása).

 

6. Az a vadász akit kizártak, csak a kizárást kimondó jogerős határozat meghozatalát követő két év elteltével vehető fel újra - a Házi Szabályzatban leírtak szerint - a vadásztársaságba.

 

 

III. Fejezet

 

A vadászati fegyelmi szervek

 

5.§.

 

A vadászati fegyelmi szervek a következők:

- a vadásztársaság Fegyelmi- és Ellenőrző Bizottsága;

- a vadásztársaság közgyűlése.

 

 

A vadásztársaság fegyelmi bizottsága

 

6.§.

 

1. A vadásztársaság közgyűlése - a vezető szervek választásával egyidőben - öt tagú (három rendes-, két póttaggal) Fegyelmi- és Ellenőrző Bizottságot választ, és egyben megválasztja tagjai közül a bizottság elnökét. A Fegyelmi-és Ellenőrző Bizottság határozatképességéhez három tag jelenléte szükséges. Határozatait szótöbbséggel hozza.

 

2. A megválasztott Fegyelmi-és Ellenőrző Bizottsági tagok nem állhatnak egymással illetőleg a vadásztársaság Intéző Bizottságának tagjaival közeli hozzátartozói kapcsolatban.( Ptk. 685.§. ).

 

 

 

7.§.

 

1. A vadásztársaság Fegyelmi- és Ellenőrző Bizottságának ( továbbiakban: fegyelmi bizottság) hatáskörébe tartozik a vadásztársasági tagok és tisztségviselők elleni fegyelmi eljárás lefolytatása.

 

2. A kivizsgálás eredményétől függően a fegyelmi bizottság első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot és szabja ki a 4.§. 1.bekezdésének a-g pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket.

 

8.§.

 

1. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén az elfogultság fennállása kérdésében -  az érdekelt fegyelmi bizottsági tag meghallgatása után – az Intéző Bizottság dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A bizottság egy tagjának elfogultsága esetén a bizottság többi - nem elfogult tagja jár el.

 

2. Ha a fegyelmi bizottság több tagjával kapcsolatban merül fel az elfogultság gyanúja, az Intéző Bizottság ideiglenesen megbízhatja az eljárásban való közreműködéssel a fegyelmi bizottság pót tagját (tagjait) is, a vizsgálatot ez esetben is a bizottság elnöke vezeti.

 

3. Ha az adott fegyelmi ügyben a fegyelmi bizottság elnöke érintett vagy elfogult, a fegyelmi eljárás lefolytatására csak a vadásztársaság Intéző Bizottságának - az elnökön kívüli- tagja jelölhető ki.

 

9.§.

 

A Fegyelmi- és Ellenőrző Bizottság elnöke köteles tájékoztatni a vadásztársaság elnökét és soron következő közgyűlését a bizottság által hozott fegyelmi határozatokról.

 

IV. Fejezet

 

A fegyelmi eljárás

 

Az első fokú eljárás szabályai

 

10.§.

 

1. Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, elrendelni azonban csak megalapozott gyanú alapján szabad.

 

2. A fegyelmi eljárást a vadásztársaságnál a vadásztársaság elnöke, az elnök elleni fegyelmi eljárást a közgyűlés rendeli el. Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják.

 

3. A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult – a vadászattal összefüggő fegyelmi vétség gyanúja esetén – baleset-megelőzési célzattal az elrendeléssel egyidejűleg legfeljebb harminc napra az érintett tag vadászati jogát felfüggesztheti.

 

 

11.§.

 

1. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha:

a, a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év eltelt, vagy

b, a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több, mint három hónapja     tudomása van.

 

2. Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.

 

12.§.

 

1. Az eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő tizenöt napon belül írásban – az indok megjelölésével – értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt és egyben tárgyalást kitűzni.

 

2. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, úgyszintén – szükség szerint – azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos egyéb bizonyítékokat (nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet) is.

 

 

 

13.§.

 

1. A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, módot kell biztosítani arra, hogy észrevételeit, védekezéseit szóban vagy írásban összefüggően előterjeszthesse.

 

2. A bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész időtartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, a bizottság elnökének engedélyével a tanúhoz kérdéseket intézhessen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen. 

 

3. Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezésében – név és lakcím megjelölésével – tanúkat jelent be, e személyeket a bizottság – szükség esetén a tárgyalás elnapolásával – köteles a tárgyalásra meghívni, amennyiben az a valós tényállás felderítése érdekében szükséges.

 

4. A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vont személyt ennek helyéről és idejéről is legalább nyolc nappal korábban kell értesíteni.

 

14.§.

 

1. A fegyelmi eljárás megtartását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a szóbeli meghallgatáson bizonyítható előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg és távollétét előzetesen nem menti ki.

 

2. Az eljárás során megtartott tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a tanúvallomásokat, valamint az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek adatait, eljárásbeli minőségüket és az eljárás tárgyát.

 

3. A tanuk vallomásait, valamint az eljárás alá vont nyilatkozatait e személyeknek alákell írni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, illetve nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell íratni. Ha az említettek az aláírást megtagadják ezt a tényt, illetve ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

 

4. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság jelenlévő tagjai és a fegyelmi eljárás alá vont is köteles aláírni.

 

15.§.

 

1. Az elsőfokú fegyelmi eljárást a megindításától számított harminc napon belül be kell fejezni. Ez a  határidő további harminc nappal meghosszabbítható az Intéző Bizottság által.

 

2. A vadásztársaság fegyelmi bizottsága az ügy kivizsgálása után döntést hoz.

 

3. A fegyelmi döntéseket a fegyelmi szervek egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.

 

 

 

 

16.§.

 

1. Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljárást „bizonyíték hiányában”, ha az eljárás alá vont nem követett el fegyelmi vétséget „ fegyelmi vétség hiányában”, illetve ha a vizsgálat során derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült „ elévülés” címén kell megszüntetni. Erről a fegyelmi eljárás alá vontat határozattal értesíteni kell.

 

2. Ha a fegyelmi eljárás során a fegyelmi vétségnek a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése egyértelműen bebizonyosodott, az eljáró fegyelmi bizottság határozatot hoz, amelyben a 4.§.-ban meghatározott büntetés(ek) valamelyikével sújtja az elkövetőt.

 

17.§.

 

A határozatot tizenöt napon belül írásba kell foglalni és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból valamennyi érdekelt kapjon. Az írásba foglalt határozatot a fegyelmi bizottság elnöke írja alá és gondoskodik annak az elküldéséről.

 

18.§.

 

1. A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből, indoklásból és záró részből áll.

 

2. A bevezető rész tartalmazza:

               - az eljáró fegyelmi bizottság megnevezését;

- a határozat hozatal helyét, idejét;

               - az ügyszámot és az ügy megnevezését;

               - az eljárás alá vont személy adatait.

 

3. A rendelkező rész tartalmazza:

- a megállapított vétség megjelölését (Házi Szabályzat, Fegyelmi Szabályzat vagy Alapszabály   vonatkozó pontjára hivatkozva);

- a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozva a kiszabott fegyelmi büntetést, ill. annak időtartamát;

-  jogorvoslati lehetőséget, annak határidejét és azt, hogy a fellebbezést hol kell benyújtani.

 

 

 

4. Az indoklás tartalmazza:

-         az eljárás során egyértelműen bebizonyított tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását;

-         az eljárás alá vont által felajánlott, de a fegyelmi bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket, az elutasítás indokainak megjelölésével;

-         a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

 

5. A záró rész tartalmazza:

            -    a fegyelmi bizottság elnökének, másodfokú eljárás esetén a vadásztársaság elnökének aláírását;                -    a  vadásztársaság bélyegző lenyomatát.

 

19.§.

 

1. Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vontnak, a vadásztársaság Intéző Bizottságának, az esetleges sértettnek.

 

2. A megyei vadászati felügyelőségnek egy példányban kell megküldeni a fegyelmi határozatot.

 

 

20.§.

 

1. Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, úgy a fegyelmi bizottság elnöke köteles erről tájékoztatni a fegyelmi eljárás megindítására jogosultat, aki a rendelkezésére álló adatok alapján a bizonyítékok megjelölésével köteles bejelentést tenni az illetékes rendőri vagy ügyészi szervnek.

 

2. A jogerős fegyelmi határozatot a vadásztársaság legközelebbi közgyűlésén teljes egészében ismertetni kell.

 

A fellebbezési (másodfokú) eljárás szabályai

 

21.§.

 

1. A fegyelmi bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon  belül fellebbezni lehet a vadásztársaság közgyűléséhez a vadásztársaság elnöke útján. Fellebbezhet az eljárás alá vont személy, valamint az eljárás megindítására jogosult más személy is.

 

2. A fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szervnél kell írásban benyújtani. Az OMVK bármely más szervéhez tévesen benyújtott fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szerv részére haladéktalanul meg kell küldeni, egyben közölni kell e más szervhez érkezés időpontját.

 

 3. A fellebbezést a vadásztársaság fegyelmi bizottsága az összes irattal és bizonyítékokkal együtt köteles tizenöt napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult közgyűlés elé terjeszteni.

 

22.§.

 

1. Ha a fegyelmi bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, ezt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést – a 2. bek.-ben meghatározott eseten kívül – elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

 

2. Ha a fellebbező - az elkésett fellebbezésének benyújtásával egyidejűleg - mulasztását igazolja, a fegyelmi bizottság köteles a fellebbezést, az igazolási kérelmet, valamint az eljárás teljes iratanyagát nyolc napon belül döntés végett a közgyűléshez felterjeszteni. A közgyűlés ebben az esetben először az igazolási kérelem elfogadása tárgyában dönt, majd annak elfogadása esetén teszi meg a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására. 

 

23.§.

 

1. A közgyűlés az iratok kézhezvételét követő - igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő -   harminc napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.

 

2. A vadásztársasági közgyűlésnek a fegyelmi ügy tárgyalását külön napirendi pontként kell a közgyűlésre szóló meghívóban felvennie. A közgyűlésen a fegyelmi ügy kivizsgálásáról a fegyelmi bizottság elnöke tesz jelentést, majd részletesen indokolja a fegyelmi bizottság határozatát.

 

3. A fellebbezésnek a fegyelmi ügy végrehajtására halasztó hatálya van.

 

24.§.

 

 1. A közgyűlésre a fegyelmi eljárásra vont tagot is meg kell hívni, aki a közgyűlésen védekezését előterjesztheti, illetve neki a vadásztársaság tagjai kérdéseket tehetnek fel. A közgyűlésre igazoltan meghívott, eljárás alá vont távolléte nem akadálya annak, hogy ügyében a közgyűlés döntsön.

 

2. A közgyűlésre továbbá – szükség esetén – meg lehet hívni újabb tanúkat, szakértőket, és további bizonyítás-kiegészítés is foganatosítható.

 

25.§.

 

1. A közgyűlés az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést súlyosbíthatja, vagy enyhítheti. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétség elkövetője nem jelentett be fellebbezést.

 

2. Ha a fellebbezést a közgyűlés alaptalannak, vagy elkésettnek találja, azt – az első fokú határozat helybenhagyása mellett – elutasítja.

 

3. Ha az első fokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, továbbá, ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a közgyűlés az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi és a fegyelmi bizottságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell az első fokú határozat  döntésének ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

 

4. A közgyűlés által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára egyebekben a 13. és 14. §.-ban , illetve a 18.§.-ban foglaltak az irányadók.

 

26.§.

 

1. A közgyűlés a határozatát tizenöt napon belül írásba kell foglalni és az érdekelteket a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásba foglalt határozatot a közgyűlés elnöke írja alá.

 

2. A másodfokon hozott fegyelmi határozat jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs.

 

 

 

V. Fejezet

 

Vegyes rendelkezések

 

A fegyelmi határozat kijavítása

 

27.§.

 

A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy hasonló nyilvánvaló elírás esetén hivatalból is bármikor kijavíthatja.

 

Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól

 

28.§.

 

1. A fegyelmi vétséget elkövető vadász mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól:

-         írásbeli megrovás esetén a határozat jogerőre emelkedésével;

-         más büntetés esetén a fegyelmi büntetés letöltésével;

-         kizárás esetén pedig akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év eltelt.

 

2. Ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló vadásszal szemben újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a korábbi fegyelmi büntetés alóli mentesülés időtartama az újabb fegyelmi büntetés kiállásáig meghosszabbodik. A mentesülésig a vadász a súlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 

 

 

 

A fegyelmi szervek törvénysértő határozatának bíróság előtti megtámadása

 

29.§.

 

1. A jogerős és törvénysértő fegyelmi határozatot a vadásztársaság bármely tagja a tudomására jutott harminc napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

 

2. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti (1989. évi II. tv. 10.§.).

 

Egyéb rendelkezések

 

30.§.

 

1. Amennyiben a vadászati hatóságnak és vadásztársaságoknak a tisztségviselői – akár a vadásztársaság tagsági, akár tisztségviselői minőségükben – a Fegyelmi Szabályzat 3.§. –ában meghatározott fegyelmi vétséget követnek el, ellenük fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye. Az eljárás alapjául szolgáló magatartásról a vadásztársaság elnökét, illetőleg helyettesét haladéktalanul értesíteni kell.

 

2. A vadászati fegyelmi vétségeken kívüli magatartásokon kívül eső magatartás esetén az általános szabályok szerint van helye felelősségre vonásnak. Az ennek érdekében szükséges intézkedéseket az illetékes közgyűlés teszi meg és dönt a tisztségből való visszahívás kérdésében.

 

3. Az alkalmazottak fegyelmi ügyeire a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadóak.

 

 

 

 

Záró rendelkezés

 

31.§.

 

E Fegyelmi Szabályzat az 1989. évi augusztus hó 1. napján hatályba lépett ( 1989.július 29.-én tartott közgyűlésen elfogadott) Fegyelmi Szabályzat 2010.___.hó__ napján a ___/2010. számú határozattal módosított változata.

 

Rendelkezéseit az ezt követően elrendelt fegyelmi eljárásokra kell alkalmazni.

 

 

 

Kelt. Sátoraljaújhely,2010.__.hó__napján